Amikor a „72 óra” koncepciójáról beszélünk, az ivóvíz az egyik legkritikusabb elem. Egy friss kutatás, amely a magyarországi lakossági ivóvízellátás elmúlt tíz évének (2016–2026) zavarait elemzi, rávilágít arra, hogy miért nem tekinthetjük magától értetődőnek a folyamatos vízellátást.
Íme egy áttekintés arról, milyen rendszerszintű kockázatokkal kell számolnunk, és miért fontos a saját tartalékunk megtervezése.
Bár Magyarországon a vízhálózathoz való hozzáférés szinte teljes körű, a hálózat műszaki állapota komoly kihívásokkal küzd. A víziközmű-hálózat kiterjedtsége 2023-ra meghaladta a 92 000 kilométert , de ez a mennyiségi fejlődés nem párosult a karbantartás megfelelő ütemével.
- Gyakoribb meghibásodások: Míg 2012-ben kilométerenként átlagosan 0,61 hiba történt, 2017-re ez az érték 1,34-re emelkedett. Bizonyos régiókban ez a szám eléri a 17,47 db/km-t is.
- Vízveszteség: Az országos hálózati vízveszteség 22–25% között mozog, ami évente 144 millió köbméter ivóvíz elvesztését jelenti. Vannak rendszerek, ahol ez az arány a 60-70%-ot is meghaladja.
- Javítási idő: Egy-egy komolyabb csőtörés, mint például az érdi stratégiai főnyomócső 2022-es meghibásodása, akár 3-5 napig tartó vízhiányt is okozhat az alkatrészhiány vagy a javítási komplexitás miatt.
Amikor a klíma átírja a szabályokat
A 2022-es történelmi aszály megmutatta, hogy a rendszerek nem a szélsőséges csúcsfogyasztásra lettek méretezve. A hőhullámok idején megugró igények (locsolás, medencefeltöltés) a hálózat fizikai korlátaiba ütköztek.
- Solymár (2022): Közel egy hétig szünetelt a szolgáltatás a magasan fekvő utcákban, mert a tározók nem tudtak újratölteni.
- Szentendre (2022): Olyan városrészekben, mint Pismány vagy Szarvashegy, szintén több napig tartó vízhiány lépett fel a nyomáscsökkenés miatt.
- Kiszolgáltatottság: Ilyenkor lajtos kocsikra és honvédségi segítségre van szükség az alapvető ellátáshoz.
Nem csak a hiány, a minőség is lehet akadály
Az is ellátási zavarnak minősül, ha van víz a csapban, de az fogyasztásra alkalmatlan.
- Biológiai szennyezés: 2025 januárjában Dabas-Gyón területén árvaszúnyog-lárvák jelentek meg a tározókban, ami miatt napokig teljes fogyasztási tilalom volt érvényben.
- Kémiai kihívások: 2023-ban a vízművek mintegy 52%-ánál mértek határérték feletti klorát-szintet, ami a fertőtlenítési eljárások mellékterméke.
Miért fontos a 72 órás felkészültség?
A kutatás adatai azt mutatják, hogy a váratlan műszaki hibák vagy vízszennyezések esetén a helyreállítás gyakran nem órákat, hanem napokat vesz igénybe. A tudatosság ebben a kontextusban azt jelenti, hogy felismerjük: az ellátásbiztonság alapköve a saját otthoni tartalékunk.
„Az elmúlt tíz év eseményei figyelmeztető jelek: a rendszert a szélsőséges időszakokra kellene méretezni, de a forráshiány miatt jelenleg elsősorban a legsürgetőbb javításokra koncentrálnak a szolgáltatók.”
A felkészülés fontos, hogy ha rendelkezünk legalább 72 órára elegendő vízkészlettel, azzal nemcsak saját magunkat védjük, hanem a közösségi ellátórendszert is tehermentesítjük a krízis első, legnehezebb szakaszaiban.
Szeretnél a kérdésről bővebben olvasni, a bejegyzés az alábbi kutatás alapján készült.