A 72 óra projekt egyik legfontosabb célkitűzése, hogy segítsen reálisan látni a biztonságunkat érintő helyzeteket. Nemrég készült el egy új felületünk, „A segítség útja”, amely egy egyszerű, de annál lényegesebb kérdést jár körbe: mi történik pontosan azután, hogy tárcsáztuk a segélyhívót?
Biztonsági szakértőként gyakran látom, hogy hajlamosak vagyunk a professzionális segítséget egyfajta „azonnali szolgáltatásként” kezelni. Ez a bejegyzés és az új oldalunk abban segít, hogy megértsük a folyamat valós idejét, és ezáltal magabiztosabb partnereivé váljunk a mentőegységeknek.
Mi az oldal feladata? A reális helyzetkép kialakítása
Az oldal célja nem a riasztás, hanem a tisztánlátás. Szeretnénk vizuálisan is megmutatni azt az időintervallumot, ami a hívás indítása és a helyszíni beavatkozás megkezdése között eltelik.
Amikor látjuk a folyamat lépéseit – a diszpécser munkáját, a riasztást, a szakemberek felkészülését és a vonulást –, megértjük, hogy a segítségnyújtás egy összetett gépezet. Az oldal segít abban, hogy ezt az időt ne „üres várakozásként” éljük meg, hanem felismerjük: ez az a szakasz, ahol a mi felkészültségünk jelenti a hidat a baj és a megoldás között.
Az ideális eset: Amikor a rendszer a maximumot nyújtja
Az oldalon vázolt folyamat az ideális forgatókönyvet veszi alapul. Ez az az állapot, amikor:
- A segélyhívó központ azonnal fogadni tudja a hívást.
- A bejelentő higadtan és pontosan adja meg a koordinátákat.
- Az utak jól járhatóak, nincs forgalmi akadály vagy extrém időjárás.
- A legközelebbi egység éppen bevetésre kész és szabad. – És ez az egyik legkritikusabb kérdés! Valyon minden esetben szerencsénk van?
Még ebben a szerencsés felállásban is eltelik 10-15 perc, mire a kék lámpa feltűnik a ház előtt. Ez az az idő, amivel minden körülmények között számolnunk kell – és amire érdemes tudatosan készülnünk.
Mi történik, ha a körülmények nem ideálisak?
Az élet azonban néha tartogat nehezítő körülményeket. Vannak helyzetek, amikor a segítség „útja” objektív okokból meghosszabbodik. Ilyen lehet egy nagyobb vihar, ami egyszerre több száz segélykérést generál, egy lezárt útszakasz, vagy egy olyan kiterjedt esemény, amely a hatóságok minden erőforrását leköti.
Ilyenkor válik igazán fontossá a 72 óra szemlélet. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy a segítség érkezése külső tényezők miatt kitolódhat, akkor nem pánikkal, hanem cselekvési tervvel válaszolunk. A felkészültségünk – legyen szó egy elsősegélycsomagról vagy a tartalék vízkészletről – ilyenkor adja a legnagyobb biztonságot.
Összegzés
„A segítség útja” oldalunk egyfajta iránytű. Segít kalibrálni az elvárásainkat és rávilágít arra a felelősségre, amit saját magunkért és családunkért viselünk az első percekben.
Arra biztatlak, kattints az oldalra, nézd végig a folyamatot, és gondold át: te hogyan tudod a leghasznosabban kitölteni azt az időt, amíg a szakemberek megérkeznek? A felkészülés nem aggódás, hanem a biztonságunk tudatos kézben tartása.
Nézd meg te is a folyamatot itt: https://azelso72ora.hu/a-segitseg-utja/