Szentendre villamosenergia-hálózatának üzembiztonság-történeti elemzése

Tíz év sötétségben – és hogyan jutottunk el a valós idejű térképekig

Volt olyan tél Szentendrén, amikor egyes családok hetekig nem láttak áramot. Nem valami fejletlen vidéken, hanem a Dunakanyar kapujában, néhány kilométerre Budapesttől. Ez volt 2014, és a jégtörés utáni állapot jól megmutatta, mennyire sebezhető tud lenni egy modern város, ha az erdő és a légvezeték ugyanazon a nyomvonalon fut.

Azóta sokat változott a helyzet. Egy tízéves visszatekintő kutatás alapján összeszedtem, mi történt valójában Szentendre áramellátásával 2014 és 2025 között – ki kezelte a hálózatot, mikor és miért ment el az áram, és hogyan jutottunk el a postai értesítőktől a házszámra pontos online térképekig.


A 2014-es jégtörés: amikor hetekig nem volt áram

2014 novemberének végén a Pilis és a Visegrádi-hegység felett szokatlan légköri helyzet alakult ki: a 400 méter feletti zónákban megrekedt hideg levegőre nedves, meleg légtömegek áramlottak rá. Az eredmény: 20–50 mm ónos csapadék, és egy olyan mértékű zúzmaraképzés, amelyre az előző ötven évben nem volt példa. A fák ágai a rájuk rakódott jég súlya alatt törtek le – sokszor magukkal rántva a villanyhálózat légvezetékeit is. Csak a tágabb térségben 9200 hektár erdő szenvedett valamilyen szintű károsodást.

Szentendrén a magasabban fekvő területek – Izbég külterületei, Pismány, a környező üdülőövezetek – kerültek a legrosszabb helyzetbe. A kidőlt fák útzárakat okoztak, a szerelőcsapatok nehezen jutottak ki a helyszínekre. Egyes szakaszokon a helyreállítás napokig, máshol hetekig tartott.

Ez az esemény volt az a katalizátor, amely hosszabb távon elindított egy stratégiát: szisztematikus gallyazás a biztonsági övezetekben, és a légvezetékek fokozatos kiváltása földkábellel a veszélyeztetett szakaszokon.


Ki kezeli egyáltalán a hálózatot?

Ez egy olyan kérdés, amelyre az elmúlt évtizedben maga a válasz is többször változott – és amely közvetlenül meghatározta, hogy az áramszünetekről milyen dokumentáció érhető el a lakosságnak.

2014-ben az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport üzemeltette a hálózatot. 2019 decemberében az E.ON megvásárolta az MVM részesedését a csoportban, és megkezdődött a protokollok egységesítése. 2022 áprilisában az MVM Csoport megvette az E.ON Áramszolgáltató Kft.-t – ettől fogva a számlázás és a szerződések az MVM Next-hez kerültek, míg a fizikai hálózat és a hibaelhárítás továbbra is az E.ON hálózati társaságainak feladata maradt. Ez a kettősség 2024. július 1-jével vált jogilag véglegessé.

A tulajdonosi váltásoknál talán fontosabb a dokumentáltságban bekövetkezett változás. 2014-ben egy áramszünetről elsősorban sajtóhírekből és utólagos kárfelmérésekből lehetett tudomást szerezni. 2025-re az E.ON üzemszüneti térképe már házszám szintű kereshetőséget kínál, pontos időablakokkal és a munkálat típusának megnevezésével. SMS-értesítés, e-mail, mobilapp – mindez mára alapszolgáltatásnak számít.


A tervezett szünetek világa: több lett, de kiszámíthatóbb

A közkép szerint az áramszünet mindig valami meghibásodás következménye. A valóság Szentendrén – és valószínűleg a legtöbb magyar városban – az, hogy az esetek többsége tervezett karbantartás. Ezeket a törvény előzetesen kötelezővé teszi bejelenteni, és a dokumentáltságuk szinte mindig teljes.

2022 júniusában például négy egymást követő napon zajlott karbantartási sorozat a városban. Június 14-én a Szerb Kálvária tér és környéke, 15-én a Rákóczi utca, 16-án a Cseresznyés út térsége, 17-én a belváros – a Szabadság tér, a Polgármesteri Hivatal és több iskola. Ezeket a szüneteket jól lehetett előre tervezni, és a szolgáltató oda is figyelt: a Szent András Iskola udvarára aggregátort telepítettek, hogy az egészségügyi intézmény és a központi konyha áram nélkül se álljon le.

A tervezett áramszünetek száma 2020 és 2022 között érte el a csúcspontját – nem véletlenül. Ez az az időszak, amikor a tetőnapelemek tömeges elterjedése miatt a hálózatot alkalmassá kellett tenni a kétirányú energiaáramlásra. Ahol sok a napelem, ott a hálózat feszültségszintje ingadozni kezd, és ez rendszeres beavatkozásokat igényel.


2025: egy vihar, egy csőtörés és 270 érintett ingatlan

2025 júliusában megint vihar söpört végig a térségen. A kidőlt fák és letört ágak több helyen elszakították a vezetékeket. Az első körös, kiterjedt hibákat július 9-én 16:30-ra sikerült elhárítani. Az alacsony feszültségű hálózat egyedi meghibásodásainak teljes kijavításához azonban további 48 óra kellett.

A 2025-ös vihar hozott egy ritkán emlegetett tanulságot is: a Püspökmajor lakótelepen csőtörés következett be, mert a nyomásfokozó szivattyúk leállása, majd újraindulása hidraulikus ütést okozott a vízrendszerben. Ez a részlet jól mutatja, hogy egy áramszünet hatása nem ér véget az elektromos rendszernél.

Augusztus végén, már megelőző jelleggel, 270 ingatlant érintő hálózatjavítást végeztek 30 utcában. A munkálatok fő célja ezúttal a feszültségingadozási panaszok orvoslása volt. A két nap alatt 15 helyszínen gallyaztak a biztonsági övezetekben, és 19 új fogyasztási helyet kötöttek a hálózatra.


Három városrész, három különböző valóság

Szentendre nem homogén. Attól függően, hogy valaki a belvárosban, Izbégen vagy egy lakótelepen él, egészen mást jelent az „áramszünet”.

A történeti belvárosban és a Duna-parton a hálózat nagyobb arányban fut földkábelben, ezért az időjárás kevésbé tud bajt okozni. Az üzemszünetek itt szinte kizárólag tervezettek, és a szolgáltató igyekszik azokat szezonon kívülre vagy kora reggelre időzíteni, hogy a turizmus és a vendéglátás ne szenvedjen.

Izbégen és Pismányban egészen más a helyzet. A légvezetékes hálózat erdőn, erdőszéli területen halad keresztül. Egyetlen fa dőlése – az automatikus védelmi rendszerek leoldásán keresztül – akár több kilométernyi szakaszt is sötétbe boríthat.

A lakótelepeken, Püspökmajorban és Vasváriban, a sűrű fogyasztói koncentráció miatt bármilyen kiesés tömegesen érint embereket. 2025 márciusában egyetlen nap alatt kilenc transzformátorállomáson dolgoztak párhuzamosan – ez 1933 fogyasztási helyet, 77 utcát jelentett egyszerre.


Hová tart ez az egész?

A tíz év adatait nézve van egy jól látható irány: a reaktív hibajavítástól a megelőző hálózatmenedzsment felé. A 2014-es állapothoz képest ma a hálózat gyorsabban reagál, a tájékoztatás valós idejű, és a modernizált elemek – szigetelt vezetékek, földkábelek, távirányítható kapcsolók – valóban csökkentik az üzemzavarok hatókörét.

De az alapkihívás nem tűnt el. A Pismány és Izbég felé vezető légvezetékes szakaszok továbbra is sérülékenyek. Egy következő jégtörés ugyanazt tehetné velük, mint 2014-ben. A hosszú távú megoldás a földkábelezés folytatása – ami drága és lassú, de nincs helyette jobb alternatíva.

A napelemek elterjedése pedig új fejezetet nyit: a hálózatnak egyre inkább nem csak fogyasztókat, hanem termelőket is kezelnie kell. Ez a feszültség – szó szerint és átvitt értelemben is – még sokáig fogja meghatározni, mikor és miért megy el az áram Szentendrén.

Amennyiben a témáról bővebben szeretnél olvasni, az alábbi kutatás szolgált bejegyzésünk lapjául.